Az anyatejes táplálás nemcsak optimális tápanyagforrás, hanem komplex bioaktív komponensei révén immunerősítő hatású is.
Több mint 30 éve már, hogy augusztus 1-én és az azt követő héten több, mint 120 országban hívják fel a figyelmet az anyatejes táplálás fontosságára a szoptatás világnapja alkalmából.
1990. augusztus 1-én 32 ország kormánya és 10 ENSZ szervezet írta alá az „Innocenti Nyilatkozat a Szoptatás Védelméről, Elősegítéséről és Támogatásáról”című dokumentumot. A nyilatkozatban foglaltak megvalósítására 1991. február 15-én megalakult a Szoptatást Támogató Szervezetek Világszövetsége, majd a WHO 1992-ben nyilvánította augusztus 1-jét az anyatej, egyben a szoptatás világnapjává.
Anyatejes táplálás előnye
Az anyatej a csecsemő számára a legértékesebb és egyben a legfontosabb táplálék.
Az Egészségügyi Minisztérium 2009-es protokollja alapján az egészséges csecsemő számára a kizárólagos szoptatás 6 hónapos korig javasolt. A 6 hónapon át sikeresen szoptatott csecsemőknél a kiegészítő táplálás és glutén bevezetése a 17-26. hét között ajánlott, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a csecsemő a kiegészítő táplálék bevezetésének időpontjában és azt követően is szopjon.
Az allergia megelőzésére vonatkozó aktuális nemzetközi ajánlások
Csecsemőkorban az allergia kialakulásának elsődleges megelőzése az anyatejes táplálás. Az anyatej jelentősen csökkenti a csecsemőkori ekcéma, a tápszerek kiváltotta tejallergia gyakoriságát és a csecsemő-kisdedkori asztmás jellegű nehézlégzés jelentkezését.
Azoknál a gyermekeknél, akiknek a családjában allergiás betegségek fordulnak elő, fokozottan hajlamosak az allergiás megbetegedések kialakulására. Ilyen esetekben már a születéskor el kell kezdeni az allergia megelőzését.
Az allergia szempontjából veszélyeztetett családok gyermekei számára javasolt
- a kizárólagos anyatejtáplálás 4-6 hónapos korig
- hozzátáplálás szilárd ételekkel, lehetőleg a szoptatással párhuzamosan fokozatosan bevezetve történjen, a 17-26. hét között, a korai vagy késleltetett hozzátáplálás fokozhatja az ételallergiák kialakulásának kockázatát
- anyatej hiányában, illetve pótlására hidrolizált vagy extenzíven hidrolizált, de nem szója alapú tápszerek alkalmazása
- A korábbi ajánlások már a terhesség és szoptatás idején az anya számára szigorú diétás megszorításokat írtak elő allergia megelőzés céljából.
- A újabb eredmények nem támasztották alá ezek hasznát, sőt egy 2008-ban megjelent tanulmány szerint az anyai elkerülő diéta káros is lehet, hiányállapotok kialakulásához vezethet!
- Mára már evidencia szintű, tehát megalapozott vizsgálatokkal alátámasztott következtetés, hogy a probiotikus hatású baktériumok hatékonyak a gyermekkori allergiás ekcéma megelőzésében és csökkentik az egyéb atópiás (spontán allergia, veleszületett allergiás túlérzékenység) betegségek kialakulásának esélyét.
- Anyatej hiányában már hazánkban is forgalomba vannak kipróbált, csecsemőkorban is adható probiotikus baktériumtörzseket tartalmazó mesterséges tápszerek, azonban a prebioticumok hasonlóan megbízható mesterséges pótlása még nem megoldott.
A környezet allergén mentesítése elősegíti az étrendi megelőzés sikerét
- ne legyen szőnyegpadló
- dohányzásmentes környezet
- portalanítás nedves porszívóval, függöny, textíliák mosása hetente
- plüssjátékok kerülése, illetve rendszeres tisztítása
- háziállat (macska, kutya, madár) ne legyen a gyermek környezetében
Anyatejes táplálás és allergiaprevenció
Atópiás dermatitisz
Számos vizsgálat szerint a legalább 4–6 hónapig tartó kizárólagos szoptatás csökkenti az atópiás dermatitisz kialakulásának kockázatát, különösen magas rizikójú csecsemők esetében.
Táplálékallergia
Az anyatej elősegíti az orális tolerancia fejlődését. A jelenlegi evidenciák szerint a kizárólagos szoptatás nem növeli a táplálékallergia kockázatát, sőt egyes vizsgálatok védő hatást mutatnak ki, bár az eredmények heterogének.
Asthma és allergiás rhinitis
A hosszabb ideig tartó szoptatás mérsékelheti a korai gyermekkori sípoló légzés és asthma előfordulását, különösen az első években.
Mit tehetünk anyatej hiányában?
Anyatej hiányában hidrolizált tápszer fogyasztása javasolt legalább 6 hónapos korig, de az ajánlások szerint, inkább 1 éves korig adjuk a gyermeknek, mert ekkor éri el az immunrendszer a kellő érettséget. Ma már olyan tápszerek is kaphatók, melyek az anyatej mintájára probiotikumokat is tartalmaznak.
Mikortól adhatunk glutént tartalmazó élelmiszert gyermekünknek?
Az elmúlt években számos epidemiológiai tanulmány utalt arra, hogy a glutén bevezetésének időpontja, mennyisége és a szoptatással való összefüggése szerepet játszanak a coeliakia kialakulásában.
Az ESPGHAN (Európai Gyermek-gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság) ajánlása szerint a glutén bevezetését a hozzátáplálás részeként 4 és 12 hónapos kor között javasolt megkezdeni, ideálisan 6 hónapos kor után. A cél a kis mennyiségű, fokozatos bevezetés, lehetőleg szoptatás mellett, a cöliákia kockázatának csökkentésére.
A 2009 óta érvényes, a nemzetközi irányelvek szellemében született magyarországi ajánlás szerint:
A glutént tartalmazó élelmiszerek 4–6 hónapos kor között, a hozzátáplálás részeként vezethetők be, amikor a baba már készen áll a szilárd ételek fogyasztására.
Ez általában:
- stabil fejtartás,
- érdeklődés az ételek iránt,
- kanalas etetés elfogadása esetén történik.
Hogyan vezessük be?
- kis mennyiséggel kezdjük (pl. 1–2 kiskanál)
- fokozatosan emeljük az adagot
- egyszerre csak egy új ételt vezessünk be
- figyeljük az esetleges tüneteket
Első gluténforrások lehetnek:
- búzadarás pép
- búzát tartalmazó gabonakása
- kenyérbél kis mennyiségben
- tészta pépesítve
A 6. hónapban még kizárólag szopó csecsemőknél a 150-182 napos kor között, nem étkezést kiváltva, hanem coeliakia prevencióként javasolt napi fél vagy másnaponta 1 háztartási keksz pép formájában történő adása, amely készülhet lefejt anyatejjel vagy forralt és lehűtött vízzel és adható szoptatás közben vagy után, a csecsemő ízlése szerint.
A 4-6 hónapos korban vegyes és mesterséges táplálásban részesülő csecsemőknél szintén napi fél vagy másnaponta 1 háztartási keksz pép adása ajánlott, gyümölcshöz, főzelékhez keverve vagy a főzeléket habarva, a habaráshoz maximum egész napra összesen napi 2,5 g (1 csapott mokkáskanál) lisztet használva. Fontos, hogy a glutén bevezetése kis mennyiségekkel történjen, ezért a fenti mennyiségekre vonatkozó ajánlás pontosan követendő.
Hangsúlyozzák, hogy a 17. hét, vagy 119 napos kor előtt bevezetett glutén a coeliakia rizikóját egyértelműen fokozza.
Összegzés
A jelenlegi tudományos evidenciák alapján a kizárólagos szoptatás az első 6 hónapban, majd a megfelelő időben megkezdett hozzátáplálás az anyatejes táplálás folytatása mellett tekinthető optimális stratégiának az allergiaprevenció szempontjából.
Forrás:
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja.
Az egészséges csecsemő táplálásáról. Hivatalos Értesítő, 2009. évi 46. szám.
Dr. Polgár Marianne. (2007). Gyermekkori táplálék-allergiák. Budapest: SpringMed Kiadó.
Dr. Réthy Lajos Attila. (2011). Csecsemőkori allergiaprevenció. Budapest: SpringMed Kiadó.
ESPGHAN gluténbevezetési ajánlás magyar ismertetése.
La Leche Liga Magyarország. Szakmai háttéranyag.
Lodge, C. J., Tan, D. J., Lau, M. X. Z., Dai, X., Tham, R., Lowe, A. J., et al. (2015).
Breastfeeding and asthma and allergies: a systematic review and meta-analysis. Acta Paediatrica, 104(467), 38–53. https://doi.org/10.1111/apa.13132
Oddy, W. H. (2017).
Breastfeeding, childhood asthma, and allergic disease. Annals of Nutrition and Metabolism, 70(Suppl 2), 26–36. https://doi.org/10.1159/000457920
Rodler Imre (szerk.). (2006). Új tápanyagtáblázat. Budapest: Medicina Könyvkiadó.
Készítette: Dr. Wirth Krisztina
Sereg Dóra dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember
Frissítve: 2026.03.01.
