A táplálékallergia az immunrendszer kóros reakciója egy adott élelmiszer-fehérjére. Fontos különbséget tenni a táplálékallergia és az ételintolerancia között: míg előbbi immunológiai mechanizmuson alapul és akár életveszélyes reakciót is kiválthat, addig az intolerancia (pl. laktózintolerancia) nem az immunrendszer közvetítésével zajlik, és jellemzően nem okoz súlyos, szisztémás tüneteket.
Az allergia az immunrendszer kóros túlműködése, amikor a szervezet a táplálékokban illetve a környezetben található ártalmatlan anyagokat idegenként ismeri fel, ennek következtében az immunrendszer túlzott válaszreakcióval (hiperszenzitivitással) válaszol (Polgár, 2007).
Már az ősidők óta az ember legértékesebb tulajdona testi és lelki egészsége. A mai felgyorsult világban nagyon fontos, hogy odafigyeljünk egészségünkre, ismerjük fel saját felelősségünket a betegségünk kialakulásában, a betegségmegelőzésben és a gyógyulás folyamatában.
Az allergiás megbetegedések száma az egész világon növekvő tendenciát mutat, gyermekek körében is évről-évre növekszik.
Nem szabad azonban összetéveszteni a táplálékallergiát a táplálékintoleranciával!
Táplálékallergia
Olyan reprodukálható adverz reakció, amikor egy bizonyos ételre vagy ételekre IgE – vagy nem- IgE- mediált immunválasz (Immunglobulin-E, ez az allergiásokban kimutatható ellenanyag, mely mindig egy adott allergénnel, idegen anyaggal szemben termelődik) során alakulnak ki a klinikai tünetek (Várkonyi, 2011).
Táplálékintolerancia
A táplálékintolerancia a táplálékallergiához hasonló tünetekkel jelentkező állapot, melyet valamilyen elfogyasztott élelmiszer vált ki, de nem zajlik a szervezetben kóros immunreakció. A táplálékintolerancia legismertebb formája a tejcukor intolerancia, melynek lényege a tejcukor lebontását végző enzim csökkent működése.
Az elmúlt években a táplálékallergia előfordulási gyakorisága ténylegesen nőtt, ugyanakkor az emberek sokszor az étkezéssel összefüggő kellemetlen érzést, vagy tüneteket allergiának gondolják. A táplálékokra tünetekkel reagálók általában 20%-a tartja magát allergiásnak, azonban a pontos vizsgálatok elvégzése során a felnőtteknél 2-3%-ban, gyermekeknél 4-6%-ban igazolható tényleges táplálékallergia (Allen et al.,2006, Mansueto et al., 2006).
Ismert tény, hogy a saját tünetek (vagy családtag tüneteinek, panaszainak) megfigyelésére alapozva táplálékallergiákat jóval nagyobb számban feltételeznek, mint amennyit igazolni lehet. Végül metodikai nehézségek is nehezítik az adatok értékelését. A jelenleg érvényes nemzetközi irányelvek a tüneteket, a specifikus IgE – meghatározást és a bőrpróbák eredményét sem tekintik minden esetben teljes értékűnek a diagnózis felállításához. (Nékám, 2012).
Csecsemő és kisgyermekkorban jelentkező táplálékallergia gyakran okoz bőrpanaszokat, jellegzetes tünete, a hámló, vörös, viszkető foltokkal jelentkező ekcéma. A gyakori tünetek közé sorolható még a hasfájás, puffadás, esetleg hányás.
A táplálékallergia tüneteiről kattintva bővebben tájékozódhat: Táplálékallergia tünetei részletesen.
Táplálékallergiák előfordulási gyakorisága
A táplálékallergiák előfordulási gyakoriságát befolyásolja a földrajzi terület, és a különböző kultúrák táplálkozási szokásai. Az egész világon előforduló allergének közé tartozik a tojás-és tejfehérje. A szezám, mustár allergia főleg a francia területeken, a rák, kagyló, hal érzékenység pedig azokon a területeken ahol ezek az ételek megtalálhatók. A hal allergia gyakori a halfogyasztó országokban, főleg Portugália, Norvégia és Japán területén (Lack, 2008).
A táplálékallergiások száma a gyermekek körében 2-8%, míg a felnőtteknél 1,5-3,5% (Thomas and Bishop, 2007). Az európai szakirodalmi becslések alapján a felnőtt lakosság 1%-a szenved valamilyen táplálékallergiában, az európai gyermekek 25-30%-nak van örökletes hajlama valamely allergiára (atópiás), közülük 4-6% táplálékallergiás. A táplálékallergiák előfordulása és a fő allergének a korral változnak (Kamer, et al., 2006).
Gyermekeknél gyakori a tojás és tejfehérje allergia, a tojásallergia előfordulása 2,6%, a tehéntej allergia pedig 2,25%, a földimogyoró allergia 0,4-6%. Főbb epidemiológiai megállapítások, hogy a tej, tojás, földimogyoró, halak és kagylók esetében saját tünetekre vonatkozva, gyermekek és felnőttek esetében 12-13% körüli előfordulás valószínűsíthető, viszont provokációs vizsgálattal ez 6-7%, illetve 1-2%. Zöldségek, gyümölcsök, liszt, szója és dióféléknél a felnőttek gyümölcs-és dióallergiája elérheti a 4%-ot, az USA-ban viszont, bármely korosztályban az egyéb allergia gyakorisága, csak tized százalékot ér el (Nékám, 2012).
Tejmentes diétáról itt olvashatsz bővebben
A táplálékallergia kezelésének alapelve
A táplálékallergia elsődleges kezelése az allergiát kiváltó étel vagy ételek teljes elkerülése, illetve kiiktatása az étrendből (Youngshin, Jihyun & Kangmo, 2012).
- A major allergének esetében (tej, tojás, szója, földimogyoró, gabona) fontos felhívni a betegek figyelmét a táplálékok összetételének és jelölésének gondos ellenőrzésére a táplálékok fogyasztása előtt.
- Figyelmeztetni kell a rejtett allergének jelenlétére és a lehetséges kontamináció lehetőségére.
- A hiányállapotok kialakulásának és a növekedés elmaradásának elkerülése érdekében, teljesértékű tápszer használatát kell ajánlani, amennyiben az elfogyasztott mennyiség nem elegendő, ilyenkor fontos a hozzátáplálás minőségi ellenőrzése.
- A szilárd táplálékok bevezetése 6 hónapos kor után, a magas allergén aktivitású élelmiszerek, mint a tej, tojás, szója csak 1 éves kor után, a földimogyoró és olajos magvak fogyasztása pedig 3 éves kor után ajánlott.
- Az új táplálékok bevezetése az eliminációs étrend után 5-7 naponta történjen.
- Az anafilaxia felismerésére és kezelésére, szükséges a családot felkészíteni.
Az anafilaxia egy akut, életet veszélyeztető és több szervrendszert érintő allergiás reakció, amely klinikailag eltérő módon jelentkezik. A tünetek váratlanul, az allergiát kiváltó ágens szervezetbe kerülését követően másodperceken belül kialakulnak.
- Segítséget kell adni a jól kivitelezett eliminációhoz és a megfelelő diétás étrend összeállításához, illetve a pszichés terhek könnyítésében és a szorongások csökkentésében is támaszt kell nyújtani (Polgár, 2009).
Eliminációs étrend
A táplálékelimináció során kizárják azokat a táplálékokat, melyeknek felmerül a gyanúja az allergiás tünetek kialakulásáért. Az elimináció hatására megszűnnek a klinikai tünetek, akkor a diagnosztikus céllal kezdett eliminációs étrend ajánlott időtartalma 4-6 hét (Fiocchi, 2010).
Hasznos Tanácsok eliminációs étrendben
Az eliminációs fázisban javasolt ételek a főtt burgonya, főtt rizs és szőlőcukorral édesített tea.
Táplálékterhelés során ismét bevezetésre kerül az étrendbe az eliminált táplálék, és ha allergia áll fenn, a tünetek ismét megjelennek. Igazolt táplálékallergiában a kiváltó táplálék elhagyása 9-12 hónapon keresztül javasolt (Polgár, 2010).
Egyszerre csak egy új élelmiszert vezessünk vissza 3-4 napig, először mindig kis adaggal kezdjük a visszavezetést, majd fokozatosan növeljük.
Új élelmiszer bevezetése után 2–3 napig ne vezessünk vissza másik tételt, ha tünetek jelentkeznek az étel valószínűleg problémát jelent, amennyiben nincs tünet, valószínűleg tolerálható.
Amennyiben bármilyen panasz/tünet áll fenn, mindenképp dokumentáljuk.
Visszapótlási fázis során először vezessük vissza a tej, tejtermékeket, mint a tej, tojás (kemény és lágy), túró, joghurt, sajt (kemény és lágy sajtféleségek).
Majd a következő lépés a szénhidrátok bevezetése a fehér és barna kenyér illetve gluténmentes kenyér, köleskása, rizskása, hajdinapehely különféle tészták, gyümölcs és zöldséglevek (pl. paradicsomlé, friss narancslé), puding, dzsem, méz.
Ezt követheti a húsok, húskészítmények közül a friss zsírszegény húsok, húskészítmények (pl. gépsonka, párizsi, csirkehús, pulykahús). A tartósított húskészítmények (pl. konzerv hús, májkészítmény) fogyasztása azonban kerülendő a vizsgálat ideje alatt!
Érdemes előnyben részesíteni a halak és egyéb tengeri ételek közül a friss halak fogyasztását, majd idővel konzervált, sózott halakat is be lehet iktatni az étrendbe.
Reggeli és vacsora közötti étkezésre fogyasztható húsleves zöldséggel, párolt vagy sült hús, burgonyakrokett, gyümölcskompót, friss gyümölcslevek, vörösbor, kávé (Dobák Zita, 2011).
Ételkészítési javaslatok
- Részesítsük előnyben a zsírszegény ételkészítési technikákat, mint a
- párolás,
- gőzben főzés,
- sütőzacskóban,
- teflonban,
- cserépedényben való sütést,
- rántás helyett inkább habarjunk teljes kiőrlésű liszttel, barna rizsliszttel, kefirrel, joghurttal, alacsony zsírtartalmú tejföllel.
A leggyakoribb allergiát okozó táplálékok közé soroljuk a gabonaféléket; tehéntejet; tojást; húsok, halak, tenger gyümölcseit; szóját; nátrium-glutamátot; földi mogyorót, olajos magvakat; zöldségeket; gyümölcsöket; fűszereket és az élelmiszer adalékanyagokat.
Az allergenitást kiváltó élelmiszer-összetevők feltüntetése a csomagoláson minden körülmények között kötelező jellegű.
Összegzés
A táplálékallergia immunológiai eredetű, potenciálisan súlyos állapot, amely pontos diagnózist és szakszerű étrendi menedzsmentet igényel. A tudományosan megalapozott kivizsgálás, az allergén elkerülése és a dietetikai támogatás biztosítja a biztonságos és kiegyensúlyozott életvitelt az érintettek számára.
A megfelelő információ és szakmai irányítás mellett a táplálékallergiával élők teljes, aktív életet élhetnek.
Készítette: Sereg Dóra, okleveles táplálkozástudományi szakember, dietetikus
Frissítve: 2026.02.23.
