A 2-es típusú cukorbetegség napjaink egyik leggyorsabban terjedő krónikus anyagcsere-betegsége, amely világszerte és Magyarországon is jelentős népegészségügyi problémát jelent. Kialakulása szoros kapcsolatban áll az életmóddal, különösen a táplálkozási szokásokkal, a túlsúllyal és a fizikai inaktivitással.
Jó hír azonban, hogy a betegség kialakulása az esetek jelentős részében megelőzhető, illetve korai stádiumban visszafordítható folyamatok is megfigyelhetők megfelelő életmódváltással.
Dietetikusi szempontból a 2-es típusú cukorbetegség nem csupán kezelendő állapot, hanem elsősorban prevenciós lehetőség.
- Mi késztetheti napjaink emberét arra, hogy a megszokott életvitelén változtatva egészségesebben éljen?
- Tudatosabban táplálkozzon?
- Többet mozogjon?
Mit tehetünk a megelőzés érdekében? Az életmódváltás alapja.
Ne felejtsük el, nem lehet elég korán kezdeni az egészséges táplálkozást!
Az egészségtelen életmóddal összefüggő betegségek sora a tapasztalat szerint már gyermekeinket is veszélyezteti.
Szomorú tény, hogy az elmúlt évek során az elhízott gyermekek száma gyorsabban nőtt, mint a felnőtteké és ismert az is, hogy a kövér gyerekek 25-80% -a felnőttkorában is túlsúlyos lesz.
Az elhízás már serdülőkorban olyan komplex anyagcserezavarokhoz vezethet, melyek korábban csak a 40 éven felüli korosztályt érintették. A gyerekek között is egyre gyakoribb 2-es típusú diabétesz előfordulását is a gyerekkori elhízás ugrásszerű növekedésével magyarázzák.
A családi halmozódást mutató, örökletes tényezők által jellemzett kórkép az utóbbi évtizedekben járványszerű terjedést mutat, mely a világon mindenütt kihívást jelent az egészségügyi rendszereknek.
Cukorbetegség előfordulása
A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) Diabetes Atlas legfrissebb adatai szerint 2024-ben világszerte 589 millió 20-79 év közötti felnőtt él cukorbetegséggel, ami 11 felnőttből 1-et érint. Ez a szám drasztikusan, 853 millióra nőhet 2050-re. Emellett több mint 250 millió ember él diagnosztizálatlanul ezzel a betegséggel.
A 2-es típusú diabétesz gyakoriságának meredek emelkedésében a hosszabb élettartam és helytelen életmódunkból fakadó tényezők is közrejátszanak.
A mozgásszegény életmód, a rostszegény, kalóriadús, konyhatechnikailag magasan feldolgozott élelmiszerek fogyasztása elhízáshoz vezet, mely önmagában is népegészségügyi probléma. A 2-es típusú diabétesz az esetek nagyobb részében az úgynevezett metabolikus szindróma részeként jelenik meg, melyre a megnövekedett haskörfogat, az emelkedett vérzsír értékek, a magas vérnyomás, az emelkedett éhgyomri vércukorszint utalnak.
Miért nevezhető megelőzhető népbetegségnek?
A 2-es típusú cukorbetegség kezelésének máig első és legfontosabb komponense az életmódváltás, mely magába foglalja a megfelelő összetételű, személyre szabott étrendet és a rendszeres fizikai aktivitást.
Kutatások szerint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának akár 70–80%-a életmódi tényezőkhöz köthető. Ez azt jelenti, hogy megfelelő táplálkozással és testsúlykontrollal a betegség jelentős arányban elkerülhető.
Már 5–10% testsúlycsökkentés is:
- javítja az inzulinérzékenységet,
- csökkenti a vércukorszintet,
- mérsékli a szív-érrendszeri kockázatot.
Az étrend összeállításának fő szempontjai
Első lépés az étrend energiatartalmának a meghatározása. A 2-es típusú cukorbetegek közel 90%-a, sajnos súlyfelesleggel rendelkezik. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy a diéta szakember által összeállított, egyénre szabott legyen!
A szervezet energiaigénye függ az életkortól, nemtől, a jelenlegi testsúlytól, testmagasságtól, az egyén anyagcsere jellemzőitől és a végzett fizikai tevékenységtől.
Az aktuális tápláltsági állapot és az ideális testsúly megállapításához a testtömeg index (BMI) kiszámítása szükséges, ez a kg-ban mért testsúlyt és a m-ben mért testmagasság négyzetének hányadosa.
BMI (Body Mass Index)= testtömeg(kg)/magasság(m2)
A BMI alapján a 18 és 65 év közötti felnőttek tápláltsági állapota
A testtömegindex meghatározásánál figyelembe kell vennünk, hogy az nem tesz különbséget a magasabb testzsírszázalék vagy a nagyobb izomtömeg okozta magasabb összes testtömeg között. A BMI értékelését kiegészíti a derékkörfogat mérése, mely a a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívkoszorúér betegség kockázatát növelő úgynevezett hasi elhízás mutatója.
Egy egészséges férfi derékkörfogatának 94 cm alatt, míg egy egészséges nőnek 80 cm alatt kell lennie.
A testtömegindex 25 kg/m2-ről 35 kg/m2-re való növekedése a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát 5%-ról közel 40%-ra növeli.
Az étrend energiatartalmának meghatározása mellett az étrend összetétele a másik fő szempont. Táplálkozási ajánlásoknak megfelelően az energiát adó tápanyagok (fehérje, zsír, szénhidrát) megfelelő arányban legyenek jelen a napi étrendben.
Ez a következőt jelenti
- a táplálékkal bevitt energia 20% fehérjéből
- 30%-a zsírból
- 50%-a szénhidrátból származzon
Étkezési tanácsok a mindennapokban
Szénhidrátminőség javítása
Nem a szénhidrát teljes kerülése a cél, hanem a megfelelő választás.
Előnyben részesítendő:
-
teljes értékű gabonák
-
hüvelyesek
-
zöldségek
-
alacsony glikémiás indexű élelmiszerek
Kerülendő túlzott mértékben:
-
cukrozott italok
-
fehér lisztes péksütemények
-
édességek
-
ultra-feldolgozott élelmiszerek
A rostok lassítják a szénhidrátok felszívódását és stabilabb vércukorszintet biztosítanak.
A nyersanyag válogatás főbb szempontjai
Cukorbetegségben az étrendet a nyersanyagok szénhidráttartalma, vércukoremelő hatása, zsírtartalma és fehérjetartalma alapján határozzuk meg. Az étrend gerincét az alacsony glikémiás indexű, kis energiatartalmú zöldségek, gyümölcsök, magas rosttartalmú teljes kiőrlésű gabonafélékből készült lisztek, kenyerek, pékáruk képezzék. Kerüljük a vércukrot gyorsan emelő ételeket, italokat és a zsírban gazdag készítményeket.
Élelmiszerek glikémiás indexét ide kattintva megtekintheti.
Gabonafélék, kenyér, pékáru
Válasszuk a teljes kiőrlésű lisztet, illetve az ebből készült kenyeret, pékárut, tésztát.
Nem ajánlott a magas zsír és cukortartalmú finom pékáruk, mint például a kakaós csiga, lekváros bukta, croissant, briós, tepertős pogácsa stb.
Tej-tejtermékek
Tej-tejtermékek közül az alacsony zsírtartalmú termékeket részesítsük előnyben 1,5% tej, natúr joghurt, kefir, sovány sajt (például Tolnai, Köményes, Óvári, Medve Light , Túra) és túró, zsírszegény tejföl (12%).
Kerüljük a zsíros sajtokat (Trappista, Karaván, Ementáli, Márványsajt stb.), tejszínt, zsírdús tejet, tejfölt.
Zöldség, gyümölcsök
Zöldségek közül szinte korlátlanul fogyasztó például a paradicsom, zöldpaprika, uborka, retek, brokkoli, karfiol, cukkini, sóska, paraj, kelkáposzta, padlizsán, fejes saláta, zöldbab, spárga.
Mért mennyiségben fogyasztható a zöldborsó, kukorica, burgonya, sárgarépa, lencse, sárgaborsó, kukorica, sütőtök, szója.
Gyümölcsök
A gyümölcsök mért mennyiségben fogyaszthatók napi 100-1000 g mennyiségben napi 3-4 részre elosztva, körte, alma, cseresznye, eper, málna, kivi, szeder, szilva, görögdinnye, sárgadinnye, őszibarack, mandarin, ananász, gesztenye.
Minimális mennyiségben javasolt a szőlő, banán, aszalt gyümölcsök fogyasztása.
Húsok, húskészítmények
Húsok közül válasszuk a sovány húsokat, mint a csirkemellet, pulykamellet, halat, sertéscomb/ karaj, marhalapocka, csirkemell sonka, pulykamell sonka, gépsonkafélék, párizsi, virsli.
Nem ajánlott a zsíros húsrészek, mint az oldalas, csülök, kolbász, szalonnafélék, hurka, disznósajt, szalámik.
Tojás
Fogyasztható zsírszegényen elkészítve javasolt.
Tanácsok minden napra
- fogyasszunk minden étkezéshez valamilyen salátát, zöldséget
- együnk naponta 4-5-ször, lehetőleg azonos időben
- az ételek elkészítéséhez használjunk minél kevesebb zsiradékot, válasszuk a már jól ismert zsírszegény ételkészítési technikákat
- igyunk naponta legalább 2-2,5 l folyadékot, vizet, ásványvizet
- köretnek válasszunk barna rizst, hajdinát, bulgurt, kölest, kuszkuszt, teljes kiőrlésű tésztákat, melyet készítsünk például párolt zöldséggel fele-fele arányban
- vezessünk étkezési naplót
- rendszeresen ellenőrizzük vércukorértékünket és testsúlyunkat
- kerüljük a cukrozott ételeket, italokat
- édesítésre használjunk természetes édesítőszert, például nyírfacukrot
- ízesítésre a friss, zöld fűszernövényeket válasszuk
Sajnos a cukorbetegség gyakran társul különböző betegségekhez. Korábbi cikkünkben összefoglaltuk hogyan táplálkozzunk, ha cukorbetegségünk mellett lisztérzékenységet is diagnosztizáltak? A cikket ide kattintva olvashatjátok
Összegzés
A 2-es típusú cukorbetegség tipikus civilizációs betegség, amely nagyrészt életmódbeli tényezők következménye. Dietetikai szemléletben a hangsúly nem a tiltásokon, hanem az egyensúlyon, tudatosságon és fenntartható szokások kialakításán van.
A megfelelő táplálkozás, a testsúlykontroll és a rendszeres mozgás együtt képesek:
késleltetni,
megelőzni,
vagy kedvezően befolyásolni a betegség kialakulását.
A legfontosabb üzenet:
a 2-es típusú cukorbetegség sok esetben nem elkerülhetetlen sors, hanem megelőzhető állapot.
Forrás: www.eski.hu
Készítette:
Dr. Wirth Krisztina
Sereg Dóra-dietetikus
