Hazánkban a vezető halálokok között előkelő helyen szerepelnek a szív-érrendszeri betegségek. Szélesebb értelemben ide sorolható a szívinfarktus, a nem vérzéses eredetű szélütés, a végtagok megtarthatóságát veszélyeztető érszűkület is.
A zsíranyagcsere-zavarok pedig olyan kórállapotok, amelyek az érelmeszesedés felgyorsítása révén növelik a szív-érrendszeri betegségek, az agyi keringészavarok és a perifériás verőérbetegségek kialakulásának kockázatát.
Kezdetben általában tünetmentesek, vagy csak gondos vizsgálattal lehet külső eltéréseket felfedezni. Legtöbbször szűrővizsgálatok során észlelt emelkedett vérzsír értékek hívják fel a figyelmet a problémára.
Fel nem ismert, illetve kezeletlen esetben azonban a már kialakult betegség az érintett szervek, szív, agy, máj, hasnyálmirigy, bőr, stb., károsodásának tüneteivel jelentkezik.
A ma elfogadott álláspont szerint a normális koleszterin érték mellett, a HDL szint emelkedése és a triglicerid szint csökkenése együttesen szükséges ahhoz, hogy a kóros állapotok megelőzhetőek legyenek.
Trigliceridek
A triglicerid szervezetünk fő energia forrása. A zsírsavak, a májban és a zsírszövetben felépülő, trigliceridek formájában raktározódnak.
A zsírszövet hármas funkciója a trigliceridek felépítése, raktározása és mobilizációja.
A trigliceridek előállításához a zsírsejteknek szőlőcukorra (glükózra) és zsírsavakra van szükségük.
Ahhoz, hogy mindkettő a zsírsejt rendelkezésére álljon, inzulinra van szükség. Inzulin nélkül a glükóz nem tud bejutni a sejt belsejébe és a zsírsavak trigliceridekből való felszabadulásához is inzulin kell.
A trigliceridek lebomlásakor felszabaduló zsírsavak elégetése energiát szolgáltat, főleg hosszú éhezés során. Az agy és a vörösvérsejtek azonban a zsírsavakat nem hasznosítják, energia szükségletüket csak glükóz lebontásával tudják biztosítani.
Koleszterin
Szervezet koleszterin tartalma két forrásból származik, egy része a táplálékkal kívülről jut be, másik részét a szervezet maga állítja elő.
A koleszterin sejtjeink nélkülözhetetlen építőköve.
A biológiai membránok, így a sejthártya alkotója, annak rugalmasságát biztosítja.
A szteroid hormonok, az epesavak és a D vitamin előanyaga.
Előállítása is ennek megfelelően a májban, mellékvesében, petefészekben, herékben és a bélhámsejtekben folyik.
A D-vitaminról bővebben ide kattintva olvashat
A táplálék koleszterin tartalmának hatása a vér koleszterin szintjére és ezzel az érelmeszesedés kialakulásának csökkenésére ma is vita tárgya. Több tanulmányban egyértelmű bizonyítékot találtak az alacsony koleszterintartalmú diéta és a szív-érrendszeri betegségek ritkább előfordulás között. Ezzel szemben kutatók egy része úgy véli, hogy az elfogyasztott koleszterin mennyiségének csökkenése a szervezet saját előállító kapacitásának növeléséhez vezet, így végeredményben a koleszterinszint érdemi csökkenése nem következik be. A kívülről bevitt koleszterin a vér koleszterinszintjét csökkentő hatása egyénenként változó, feltehetően örökletes, genetikai tényezők függvénye.
Mitől jó, vagy rossz a koleszterin, avagy a titokzatos LDL és HDL?
A vérplazma vizes közegében a rossz vízoldékonyságú lipidek hordozó fehérjékhez kapcsolva szállítódnak. A zsírsavak albuminhoz kötődnek, míg a szállítófehérjékkel összekapcsolódott trigliceridek és koleszterin együtt alkotják a lipoproteineket.
Az LDL a lipoproteinek egyik része, ami a koleszterint és a triglicerideket a májból a szervek irányába szállítja. Ez adott esetben túl sok zsiradékot juttat a szövetekhez, pl. az erekhez, ezért rossz koleszterinnek is nevezik. A jó koleszterinként ismert HDL, ezzel szemben a szervezet különböző részeiről összeszedi és a máj felé szállítja a fölösleges zsírokat, ahol azok epesavakká alakulnak.
Az orvosi szempontból normálisnak tekinthető koleszterin és triglicerid szint meghatározásánál figyelembe veszik az adott egyén egészségi állapotát is. Minél veszélyeztetettebb valaki a szív-érrendszeri megbetegedések szempontjából, annál szigorúbb, vagyis annál alacsonyabb ez az érték.
Általánosságban a < 1,7 mmol/l triglicerid érték, és a < 5,0 mmol/l koleszterin szint tekinthető elfogadhatónak.
A zsírsavakról részletesebben ide kattintva olvashat
Hasznos tanácsok a koleszterin és triglicerid szintjének csökkentésére
Legfontosabb eleme az életmódváltás, amely a helyes táplálkozási szokások kialakítását és a rendszeres testmozgást foglalja magában, aminek következtében jelentősen csökkenhet a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata.
Táplálkozási javaslatok
- csökkentsük a telített zsírsavak bevitelét, melyek szérum koleszterin szintet növelő hatása kétszerese a táplálékkal bevitt koleszterinének. A napi összes energia bevitel 10 %-át ne haladja meg.
TIPP:
Válasszuk az alacsony zsírtartalmú állati eredetű tej-tejtermékeket és a sovány fehér húsokat (pulyka, csirke, hal).
- növeljük a telítetlen zsírsavak fogyasztását, melyet legnagyobb mennyiségben az olivaolaj tartalmaz, de megtalálható a repce- szója-kukorica és diófélék olajában is, fogyasztásuk kedvező hatással van a vérzsírok összetételére.
TIPP:
HDL koleszterin szintet növeli a rendszeres testmozgás és a napi 1 pohár jó minőségű vörösbor
- az omega-3 és omega-6 zsírok bevitelének optimális aránya 3:1, vagyis több omega-3 zsírsavra van szüksége szervezetünknek
TIPP:
Fogyasszunk hetente tengeri halat, mert gazdag omega-3 zsírsavakban, növényi eredetű omega-3 forrásunk a lenmag és a chia mag.
- csökkentsük a transz-zsírsavak bevitelét, mert emelik az LDL koleszterin szintet és csökkentik a HDL-szintet, ezáltal növelik a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. A transz zsírok mennyiségét jelentősen lehetne csökkenteni az élelmiszerekhez iparilag hozzáadott transz zsírok mellőzésével, amire a gyártók szerencsére egyre inkább odafigyelnek. Ma már a legtöbb margarin 1% alatti transz zsírsav tartalommal rendelkezik.
TIPP:
Csökkentsük az édesipari termékek (különböző krémmel töltött kekszek, tejbevonó massza, nápolyifélék) és a nagy zsiradéktartalmú élelmiszerek fogyasztását, helyettük fogyasszunk zöldséget, gyümölcsöt.
- csökkentsük a koleszterin bevitelt- csak az állati eredetű termékek tartalmaznak koleszterint, a növényi olajok nem. A táplálékkal bevitt koleszterin mennyisége ne haladja meg a napi 300 mg-ot
TIPP:
Koleszterin legnagyobb mennyiségben a velőben, belsőségekben, tojássárgájában szárnyasok bőrében valamint a tejszínben, tejfölben található, ezen élelmiszerekből fogyasszunk kevesebbet.
- szénhidrátfogyasztás összetételének megváltoztatása- az egyszerű cukrok, mint a fruktóz, szacharóz, glükóz, emelik a triglicerid szintet, míg az összetett szénhidrátok korlátozására nincs szükség, ha a beteg nem túlsúlyos
TIPP:
A napi szénhidrát szükségletet hozzáadott cukrok helyett, természetes, főleg növényi eredetű forrásból fedezzük.
- növeljük a rostfogyasztást-a vízoldékony élelmi rostok csökkentik az összkoleszterin szintet.
TIPP:
Magas rosttartalmú élelmiszerek a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek és pékáruk, zöldségek, gyümölcsök. Rostdús táplálkozásnál elengedhetetlen a napi 2,5-3 l folyadékfogyasztás.
- az alkoholfogyasztás csökkentése– ezen elsősorban a mértéktelen alkoholfogyasztást kell érteni.
TIPP:
Napi 1 pohár jó minőségű vörösbor jótékony hatással van szervezetünkre és az összkoleszterin szintre.
Javasolt és kerülendő konyhatechnológiai tanácsok
- Kerüljük a bő zsírban sütést!
- Részesítsük előnyben a főzést, párolást, zsírszegény sütési módokat, mint a teflonban, alufóliában, cserépedényben, grillen, mikrohullámú sütőben történő ételkészítést
- Válasszuk a zsírszegény sűrítési technikákat, mint a száraz rántást, egyszerű kefires, joghurtos, tejes habarást, hintést, illetve saját anyagával vagy burgonyával való sűrítést
- Rakott-töltött ételekhez keverhetünk lupinrostot, almarostot, szárított céklatörkölyt, psylliumot, zabkorpát, zabpelyhet, barna rizst
- Ne sózzunk, kóstoljunk! Kerüljük a sóban gazdag élelmiszereket! Használjuk ki a természetes fűszerek ízfokozó hatását!
Mintaétrend a koleszterinszint csökkentéséhez
Reggeli: 2 dl frissen facsart narancslé, 1 szelet barna kenyér, delma Light, 2 szelet gépsonka, 2 szelet sovány sajt, paradicsom
Tízórai: 2 dl natúr joghurt, 1 szelet abonett, 1 db alma
Ebéd: brokkolikrémleves-kefires habarással, párolt csirkemell, barna rizzsel és párolt zöldségekkel
Uzsonna: friss (idény jellegű) gyümölcssaláta, citromlével és édesítőszerrel ízesítve
Vacsora: 2 dl 1,5% tej, magos zsemle, delma-light, pulykamell sonka, hónapos retek
Könyvajánlatunk
Szív és érbetegek nagy diétás könyve
Dr. Zajkás Fábor, Gyurcsáné Kondrát Ilona, SpringMed Kiadó
Tartalomból
A szív-és érbetegek diétás könyve nemcsak szív- és érbetegeknek szól! A szívbetegségekben történő elhalálozás ma is a vezető halálok a világon és hazánkban is! A könyv segítséget nyújt azoknak, akik hajlandók az életvitelükön változtatni, hogy javítsanak az általános közérzetükön és megelőzzék a bajt! A betegséget mindig
könnyebb megelőzni, mint kezelni! Az orvos- dietetikus és életmódtanácsadó szerzőpáros nem egy diétával és receptgyűjteménnyel örvendeztette meg olvasóit és segített praktikus tanácsaival betegeknek, hozzátartozóiknak,
és az egészséges életre vágyóknak!
Receptajánlatunk:
Harcsafilé kókusztejes lime mártással és rizstésztával
Készítette: Dr. Wirth Krisztina
Sereg Dóra dietetikus
