Jelenlegi becslések szerint a csontritkulás vagy orvosi nevén az osteroporosis a magyar lakosság kb. 7-10% érinti, vagyis körülbelül 900 ezer osteoporosisos ember él ma Magyarországon. Közülük mintegy 200 ezer beteget gondoznak az osteoporosis centrumokban.
A megdöbbentően magas gyakoriság okaként a civilizációs ártalmakat, a mozgásszegény életmódot és a helytelen táplálkozást említik a jelentős szerepet játszó örökletes tényezők és egyéb társbetegségek okozta rizikófaktorok mellett.
A csontritkulás megelőzésének érdekében sokat tehetünk céltudatosan kialakított életvitellel.
Az úgynevezett elsődleges megelőzés célja a minél optimálisabb csúcs csonttömeg elérése, melyre serdülőkorban és fiatal felnőttkorban van lehetőségünk. Ma már az is ismert, hogy az egészséges táplálkozás, a megfelelő D-vitamin és kalcium bevitel mellett a csonttömeg és csontsűrűség növeléséhez a rendszeres testmozgás is elengedhetetlen.
A másodlagos megelőzés a rizikócsoportba tartozók célzott szűrővizsgálatára és a mielőbbi gondozásba vételre irányul.
A megelőzés harmadik lépcsőjén az osteoporosisos betegek állapotromlásának mérséklésére, az ismétlődő csonttörések kivédésére törekszünk.
A csont, élő szövet, melynek kollagénszerű fehérjehálózatát hidroxiapatit és kalcium-foszfát itatja át. Csontozatunk testünk támasztó és hordozó váza, egyben kalcium és egyéb ásványianyag raktár is, mely életünk során folyamatosan újraépül, 7-10 évente megújul.
A felnőtt emberi test kb. 1100g kalcium tartalmának 99%-a a csontokban található, egy kisebb, gyorsan mobilizálható, felületi és egy jóval nagyobb, lassan mobilizálható stabilan kötött kalciumraktár (kb. 1000g).
A kalcium és csontanyagcsere szabályozásában a központi szerepet a 1,25-dihidroxi-kolekalciferol, a D3 vitamin aktivált formája játssza.
