Kérdés: Kedves Dóra!
Tavaly decemberben diagnosztizálták nálam a cöliákiát, azóta tartom a diétát. 30 éves cukorbeteg diétámmal nagyon nehezen tudom összeállítani annak a listáját amit ehetek és tudom a szénhidrát tartalmát.
Elég sok és eltérő információ van fent a neten, nem tudom kinek mit higgyek.
Kérdésem az lenne, hogy tudnak olyan táblázatot készíteni ami mind a glutén mentes és diabetikus diétában használható. Szénhidrát tartalmuk egyértelmű.
Köszönettel: Erzsébet
Dietetikus válasz: Kedves Erzsébet!
A két betegség együttes előfordulása gondos odafigyelést és szigorú étrendi kezelést tesz szükségessé! Cöliákia egész életen át tartó diétát jelent. Alapvető szabály a glutént tartalmazó gabonafélék és azok származékainak teljes kizárása az étrendből, vagyis nem fogyasztható a búza, árpa, rozs, tönkölybúza, (zab), illetve ezek felhasználásával készült termékek.
Cukorbetegség esetén a diéta alapja az egyénre szabott, meghatározott energia és szénhidráttartalmú étrend. A javasolt tápanyagarányok, 15-20 energia % fehérje, 30-35 energia % zsiradék és 50-55 energia % komplex szénhidrát, mely több mint 30 g élelmi rostot tartalmazzon.
A diéta betartását nehezítheti, hogy a gluténmentes élelmiszerek glikémiás indexe kedvezőtlenebb, rosttartalma általában alacsonyabb, ezzel szemben zsírtartalma magasabb a normál, különösen a cukorbetegségben javasolt élelmiszerekhez képest.
Az étrend alapját ezért, a kis energiatartalmú rostdús gyümölcsök, zöldségek, és az alacsony glikémiás indexű gluténmentes termékek képezzék.
Lehetőség szerint kerüljük a cukrozott ételeket-italokat és a zsírban gazdag készítményeket.
Az alacsony glikémiás indexű ételek lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak így hosszabb ideig tartó teltségérzést okoznak, ezáltal szervezetünk egyenletes vércukor szintet képes biztosítani. Élelmiszerek glikémiás indexét ide kattintva megtekintheti.
Gabonaipari termékek közül részesítsük előnyben, a lassan felszívódó, rostban gazdag változatokat.
Nem ajánlott: a magas zsír és/vagy cukortartalmú finom pékáruk pl. lekváros croissant, kakaós csiga, lekváros táska, sajtos roló.
Házilag készített kenyerek esetében, részesítsük előnyben a magas rosttartalmú gluténmentes lisztkeverékeket.
A rostban szegényebb gluténmentes lisztkeverékhez keverjünk rost adalékokat, mint például psylliumot.
Az így készített pékáruk nagyobb telítettség érzetet keltenek, valamint a kenyér hosszabb ideig megőrzi frissességét és kevésbé szárad ki.
A rostadalékot használhatjuk zsemlemorzsa helyett, például húspogácsába, vagy sűrítésre és gyümölcsitalok készítéséhez is kiváló.
Érdemes a megmaradt kenyeret fóliába becsomagolni és lefagyasztani, felengedés után kicsit megpirítva még ízletesebbé tehető.
Köretnek fogyasszunk fehér rizs helyett barna rizst, kölest, hajdinát, quinoát, zöldségköretet, rostban gazdag tésztát (például It’s us Kitti csicseri tészták)
A köretek adagját csökkentsük a felére, a másik felét egészítsük ki zöldségkörettel, gombával, párolt gyümölccsel.
A tészták átlagosan igen magas szénhidráttartalommal bírnak, ezért egyszerre csak 50g-ot fogyasszunk.
Készítsünk rakott tésztás ételeket zöldségekkel, így csökkenthetjük a mennyiséget.
Tej, tejtermékek:
Nagy részük szabadon fogyasztható (tej, joghurt, kefir, tejföl), de a tejdesszertek tartalmazhatnak glutént, válasszuk a natúr és zsírszegény változatot.
A natúr tej és tejtermékek szénhidráttartalma 100ml-ént, átlagosan 5g.
Zöldség-gyümölcsfélék nagy része szabadon fogyasztható. Beszámítás nélkül fogyaszthatók az 5% alatti szénhidráttartalmúak, mint a paradicsom, uborka, paprika, retek, sóska, brokkoli, paraj, spárga, karfiol, kelkáposzta, fejes saláta, cukkini.
Szénhidráttartalmuk beszámításával, mért mennyiségben fogyaszthatók: kukorica, zöldborsó, sárgaborsó, sárgarépa, sütőtök, burgonya, lencse, szója.
Gyümölcsök szénhidráttartalmuk beszámításával, mért mennyiségben fogyaszthatók: alma, körte, málna, eper, ribizli, szilva, egres, nektarin, mandarin, narancs, sárgabarack, cseresznye, meggy, grépfruit, ananász, gesztenye, görögdinnye, sárgadinnye, kivi.
Nem vagy csak minimális mennyiségben ajánlott: banán, szőlő, aszalt gyümölcsök.
Húsok, húskészítmények közül a tőkehúsok szabadon fogyaszthatók, válasszuk az alacsony zsírtartalmú húsokat, mint a csirkemell (bőre nélkül), pulykamell, sertés karaj, halat. A húskészítmények közül csak a garantáltan gluténmentes terméket szabad vásárolni!
Glutént gyakran tartalmaznak a pástétomok, hurkafélék, májkonzervek, húskonzervek. A húsok, húskészítmények nem rendelkeznek jelentős szénhidráttartalommal.
Édességek közül válasszuk a gyümölcs alapú édességeket, melyek alacsony szénhidráttartalommal rendelkeznek, ilyenek például a különböző gyümölcssaláták, sütőben sült gyümölcsök valamint a vizes és tejes gyümölcsturmixok.
Ha mégis csokoládéra éhezünk, válasszuk az alacsony szénhidráttartalmú és gluténmentes termékeket, süteményeket.
Az ételek édesítésére használjunk növényi alapú édesítőszereket, mint például Nyírfacukrot, Eritritol-t, Steviát, Xilitet.
Javasolt konyhatechnológiák:
Olaj helyett, készítsük az ételeket zsiradék felhasználása nélkül.
Süssünk teflonban, római tálban, cserépedényben, mikrohullámú sütőben, zárt térben – fólia alatt, sütőzacskóban.
A bő zsírban sült fogások (pl. rántott hús) is elkészíthetők a sütőben fólia alatt, így ételeink sokkal egészségesebbek!
Sűrítés legegyszerűbben az elkészített étel saját alapanyagával, esetleg burgonyával, tojással történhet.
Lisztek közül jó választás a barna rizsliszt, sárgaborsóliszt, zöldborsóliszt, szezámliszt stb.
A glikémiás indexet csökkenti:
A magas élelmirost – tartalom, nagy amilóztartalom, egyidejűleg fogyasztott zsiradék és fehérje, rövid ideig tartó hőkezelés (pl. hirtelen sütés, párolás).
A glikémiás indexet növeli:
Szénhidrátok vizes oldatban történő bevitele (pl. cukros tea, üdítőital, limonádé),
a növények sejtfalát sértő, ezáltal az enzimek könnyebb hozzáférést biztosító hatások (pl. turmixolás, reszelés, intenzív főzés, aprítás, extrudálás, pelyhesítés).
Napi Étkezések száma
A napi étkezések száma az alkalmazott gyógyszeres kezeléstől függ. Ezen belül a szakemberek határozzák meg a napi javasolt energia és ezzel együtt a szénhidrátbevitelt. Az étkezések számát általában 3-6 részre érdemes elosztani, ezáltal elkerülhető a nagyobb vércukor ingadozás.
Fontos megjegyezni, hogy minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia! A szervezet inzulinérzékenysége napszakos ingadozást mutat; legkisebb reggel és késő délután, a legnagyobb pedig délben és éjjel. Ennek megfelelően reggelire kevesebb szénhidrátot javasolt fogyasztani, mint ebédre és vacsorára.
A megfelelő étrend mellett természetesen a rendszeres testmozgás elengedhetetlen egészségünk megőrzése érdekében!
Remélem tudtam segíteni! További felmerülő kérdéseire is szívesen válaszolok!
Üdvözlettel,
Sereg Dóra dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember