Mi az egészségtudatos táplálkozás?
Az egészségtudatos táplálkozás egy tudatos döntéssorozat, mely során figyelembe vesszük:
-
az ételek tápanyagtartalmát,
-
az elkészítés módját,
-
az étkezések időzítését,
-
és a saját testünk igényeit
Nem fogyókúráról, nem korlátozásról van szó – sokkal inkább egy olyan életszemléletről, amely a kiegyensúlyozottságra és megelőzésre helyezi a hangsúlyt.
Az egészségtudatos táplálkozás nem egy gyorsan múló divat, hanem egy hosszú távon fenntartható életmód, amely hozzájárul a jó közérzethez, az egészség megőrzéséhez és a betegségek megelőzéséhez. A kiegyensúlyozott étrend nemcsak a testsúly optimalizálásában játszik szerepet, hanem a krónikus betegségek – például a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség és az emésztőrendszeri zavarok – kockázatát is csökkentheti.
Az egészségtudatos táplálkozásnál a tudatosság egyrészt az igényeknek, szükségleteknek megfelelően egyénre szabott diétára, másrészt az étrend összeállításához a megfelelő élelmiszerek kiválasztására is vonatkozik. A tudatos szemléletváltáshoz pedig kellő ismeretekre van szükségünk, mind az alapvető táplálkozás élettani fogalmakat, mind a felhasznált élelmiszereket illetően.
Szerencsére egyre többen tulajdonítanak nagyobb figyelmet az egészségtudatos táplálkozásnak és ismerik fel az étrend és az egészség közötti szoros kapcsolatot, a táplálkozás gyógyító és megelőző szerepét és egyre többen igénylik, hogy egészségük megőrzéséhez minél több információhoz jussanak.
Az élelmiszerekkel kapcsolatos információforrás maga a termék, illetve a hozzá tartozó csomagolás. Az élelmiszeren feltüntetett pontos, valósághű, a fogyasztót nem félrevezető információk segítségével a vásárlók tájékozottan választhatnak a piacon lévő élelmiszerek közül.
A bővülő igényekhez, megváltozott fogyasztási szokásokhoz és az utóbbi évtizedben jelentősen átalakult gazdasági, társadalmi körülményekhez alkalmazkodva módosult az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatás jogszabályi háttere is.
Magyarországon 2004 óta van érvényben az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESZCSM-GKM rendelet, melynek alapjául az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2000/13/EK irányelv szolgált.
Ezt a rendeletet ez év decemberében egy egységes, minden tagállam számára közvetlenül alkalmazandó jogszabály (1169/2011/EU rendeletet) váltja fel, mely 2011. december 12-én lépett hatályba és 2014. december 13-tól alkalmazandó, kivéve a tápértékjelölésre vonatkozó szakaszt, amely 2016. december 13-ától lesz kötelező érvényű.
Az új egységes szerkezetű rendelet hatályba lépése után a Magyar Élelmiszerkönyv az élelmiszerek tápértékjelöléséről szóló 1-1-90/496 előírása is érvényét veszti.
Új információk a csomagolásokon!
Az új szabályozás értelmében a feldolgozott élelmiszereken kötelező alkalmazni
• az előírt megjelenítést (betűméret, látómező)
• a tápértékadatokat
• az allergéneket jól látható kiemeléssel (pl. vastagított betűhasználat, aláhúzás),
• egyes húsfélék eredetének jelzését
Előrecsomagolt élelmiszerek esetében az élelmiszerekre vonatkozó kötelező tájékoztatást közvetlenül a csomagoláson vagy az arra rögzített címkén kell feltüntetni. A címkének jól láthatónak, könnyen olvashatónak és adott esetben letörölhetetlennek kell lennie.
A kötelező tápértékjelölésnek tartalmaznia kell az alábbi táblázatban pirossal kiemelt adatok mindegyikét, továbbá bármely olyan tápanyag vagy egyéb anyag mennyiségét, amelyre vonatkozóan tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítást fogalmaztak meg. Az energiaértéket mind kJ-ban (kilojoule), mind kcal-ban (kilokalóriában) fel kell tüntetni.
Minden kötelező adatot feltűnő helyen kell jelölni. A tápértékjelölést teljes egészében ugyanazon látómezőben kell elhelyezni az előírt feltüntetési sorrendben („ugyanazon látómezőben=a csomagolás olyan felületén, amely egy nézőpontból olvasható). A tápértékjelölésnél is érvényesek a minimális betűméretre vonatkozó szabályok.
A nem előrecsomagolt élelmiszer esetében a tápértékjelölés tartalma korlátozódhat csak az energiaértékre vagy az energiaértékre és a zsír, telített zsírsavak, cukrok és só mennyiségére.
Allergia információ
Az allergéneket minden esetben ki kell majd emelni vizuálisan is a csomagoláson az összetevők felsorolásakor a könnyebb észrevehetőség érdekében (vastag betű, más háttér, aláhúzás, stb.). Kiemelendő újdonság, hogy az allergének jelenlétét a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében is a fogyasztó tudomására kell majd hozni, tehát az étlapon, vagy egyéb figyelemfelkeltő módon is jelölni kell majd, ha allergén van az élelmiszerben.
A egészségtudatos táplálkozás alapelvei
Az egészségtudatos táplálkozás egyik kulcsa a változatosság. A szervezetünk számára szükséges tápanyagokat sokféle élelmiszerből kell biztosítani. Az alábbi alapelveket érdemes követni:
Az egészségtudatos táplálkozás makrotápanyagok megfelelő aránya
-
Szénhidrátok (45-55%) – Elsősorban összetett szénhidrátok (teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, zöldségek) formájában érdemes fogyasztani, míg a finomított cukrok bevitelét csökkenteni kell.
-
Fehérjék (15-20%) – Az állati és növényi eredetű fehérjék kombinálása ajánlott (hús, hal, tojás, tejtermékek, hüvelyesek, olajos magvak).
-
Zsírok (25-30%) – A telítetlen zsírsavak (pl. olívaolaj, diófélék, avokádó, hal) előnyben részesítése javasolt, a telített és transzzsírok fogyasztását mérsékelni kell.
Mikrotápanyagok és rostok szerepe
-
Vitaminok és ásványi anyagok – A megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztása kulcsfontosságú.
-
Rostok – Az emésztés támogatásában, a vércukorszint szabályozásában és a teltségérzet fenntartásában is fontos szerepet játszanak. A rostban gazdag étrend csökkenti a bélrendszeri betegségek kockázatát.
Az egészségtudatos táplálkozás gyakorlati lépése:
-
Készítsünk heti étrendet, amely változatos és tápanyagokban gazdag ételeket tartalmaz.
-
Vásárlás előtt írjunk bevásárlólistát, hogy elkerüljük az impulzusvásárlásokat.
Fokozatos változtatás, minden kis döntés számít!
Az egészségtudatos táplálkozás nem egyik napról a másikra történik. Elég, ha fokozatosan vezetsz be változtatásokat:
-
Reggeli cukros péksüti helyett tápanyagban gazdag szendvics, zöldséggel
-
Fehér kenyér helyett teljes kiőrlésű változat
-
Egy üdítő helyett egy nagy pohár víz, citromos víz vagy cukormentes tea, gyógytea
Rendszeres és kiegyensúlyozott étkezések
-
Napi 4-5 étkezés javasolt, hogy a vércukorszint stabil maradjon és az anyagcsere megfelelően működjön.
-
A reggeli kihagyása nem ajánlott, mert fontos szerepet játszik az energiaszint fenntartásában.
Folyadékbevitel optimalizálása
-
Napi 1,5-2 liter víz fogyasztása ajánlott.
-
A cukros üdítőket és a túlzott koffeinbevitelt érdemes kerülni.
Tudatos ételkészítés
-
Az ételeket lehetőség szerint párolással, grillezéssel vagy sütőben sütéssel készítsük el, és csökkentsük az olajban sütés mennyiségét.
-
Kerüljük a túlzott sózást és inkább friss vagy szárított fűszereket használjunk.
Ha kíváncsi vagy még többre néz körül nálunk
Miért fontos az egészségtudatos étkezés?
Hosszú távú egészség megőrzése
A megfelelő táplálkozás csökkentheti számos betegség – például a szív- és érrendszeri megbetegedések, 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás, sőt bizonyos daganatos betegségek – kialakulásának kockázatát.
Erősebb immunrendszer
Vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag étrenddel támogathatjuk a szervezet védekezőképességét, ami különösen fontos fertőzésekkel teli időszakokban.
Mentális frissesség és jó közérzet
Az agy egészsége is étkezésfüggő. Az omega-3 zsírsavak, B-vitaminok, antioxidánsok és elegendő vízfogyasztás segítik a koncentrációt és csökkentik a stresszt.
Összegzés
Az egészségtudatos táplálkozás kulcs a jobb közérzethez, a megelőzéshez és az energikus mindennapokhoz. Nem diétáról van szó, hanem egy fenntartható, tudatos életformáról, ahol az étkezés nem csupán szükséglet, hanem eszköz a testi-lelki egyensúlyhoz.
Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, a gyakorlatban egyszerű döntések vezetnek oda – és minden falattal közelebb kerülünk egy egészségesebb élethez.
Az egészségtudatos táplálkozásról itt olvashatsz bővebben
